A halolaj szerepe az Alzheimer-kór elkerülésében

Zhe Shi és Huanxing Su professzorok, a Macaui Egyetem kutatói a napokban jelentették meg közös kutatásuk eredményeit, melyek szerint halolaj fogyasztással csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. Hogy érthetőek legyenek a kutatás megállapításai, először nézzük át, mit is tudunk az Alzheimer-kórról.
 

A BETEGSÉGRŐL


Az Alzheimer-kór egy gyors leépüléssel járó neurodegeneratív megbetegedés, ami a kognitív funkciók beszűkülésével jár.
A betegségtől vagy a vele kapcsolatos demenciától szenvedők száma évről évre rohamosan nő, 7 másodpercenként azonosítanak újabb esetet a világ valamely pontján. Ma mintegy 44 millió embert érint ez a megbetegedés, és a statisztikák szerint minden kilencedik 65 év feletti ember érintett, a betegek kétharmadát pedig a nők teszik ki. A legtöbb esetet a Nyugat-Európai régióban figyelték meg. (Alzheimer's  Association - 2015 Alzheimer's Disease Facts and Figures)

Kiváltó oka eddig ismeretlen, de a szakemberek szerint a genetikai hajlam mellett a környezeti faktorok (magas vérnyomás, stressz, depresszió), szocio-ökonómiai tényezők (jövedelemkategória, iskolázottság) és étkezési szokások (nem megfelelő kalória-és tápanyagbevitel) is fontos szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. (Forrás)

 

A betegség gyakorlatilag az agy egyes területeinek (halántéklebeny, falcsonti lebeny, homloklebeny) elsorvadásával jár. Ennek következtében az agytekervények elvékonyodnak, a köztük lévő barázdák pedig kiszélesednek. Az idegsejtek körül amiloid plakkok* képződnek, melyek béta-amilod** peptidekből és elhalt sejtekből állnak. A jelenlegi ismeretek alapján a béta-amiloid szint jelentősen összefügg az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségével. (_)

*amiloid plakk: az Alzheimer-kórral diagnosztizált betegek idegsejtjei körül található, zömmel oldhatatlan béta-amiloidból és elhalt sejtekből álló lerakódás.
** béta-amiloid: 39-43 aminosavból álló peptidszakasz, ami az amiloid-plakk képződés legfőbb komponense.


 

 

TÜNETEI


A betegség számos, kognitív és nem-kognitív tünetet produkálhat, melyek közül a leggyakoribbak a következők:

  •   emlékezetzavar
  •   beszédzavar
  •   tárgyak, emberek fel nem ismerése
  •   előretervezésre, döntéshozatalra való képesség csökkenése 
  •   begyakorolt mozgások elfeledése
  •   téveszmék kialakulása, halucináció
  •   szorongás, félelem, agresszivitás
     
LEFOLYÁSA


A betegség lefolyása körülbelül 10 év, melynek során a tünetek folyamatosan súlyosbodnak. Az első jel a rövidtávú memóriazavar, aminek következtében az érintett nehezen jegyez meg a közelmúltban történt eseményeket, vagy teljesen elfelejti azokat.
Ezt követ a térbeli tájékozódás romlása, az absztrakt gondolkodás, a tervezési és problémamegoldó készség csökkenése, a depressziós tünetek kialakulása és az érdektelenség. Fontos, hogy ezeket a jeleket ne az öregedés természetes velejáróinak tulajdonítsuk, hanem mindenképp forduljunk orvoshoz, mert képalkotó vizsgálatokkal jól kimutatható a demencia és az Alzheimer-kór is.
 

KEZELÉSE


A betegségetet elsőként Alois Alzheimer írta le 1907-ben. Ez alatt nagyjából 100 év alatt semmilyen módszer nem volt a tünetek kezelésére, a betegség megállítására vagy visszafordítására. Nemrégiben azonban megcsinllant a remény, amikor a neurodegeneratív betegségek kutatásával foglalkozó Dale Bredensen professzor előállt fizikai aktivitáson és diétán alapuló módszerével.
Kezelési tervét egyelőre kevés páciensen végezte el tesztelte, de az eredmények kecsegtetőek; a részt vevők 90%-ának állapota 2 év leforgása alatt jelentősen javult. Ez volt az elmélet első sikeres demonstrációja, a módszer hatékonyságának kijelentéséhez azonban további vizsgálatok szükségesek.
A professzor az általa összeállított kezelési stratégia részeként a szénhidrátok bevitelének csökkentése, a stressz kerülése és a mozgás mellett megemlíti a természetes halászatból származók halak és stabil halolaj fogyasztását is. (Buck Institute: Memory loss associated with Alzheimer's reversed for first time)
 

A KUTATÁSRÓL


„Az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak elősegítik a béta-amiloid kiürülését az agyból a glymphatikus rendszer funkcióinak közvetítésével” címet viselő publikációból kiderül, hogyan is hatnak az omega-3 zsírsavak az Alzheimer-kór kialakulásáért felelős béta-amiloidokra. Shi és Su kutatók állatkísérletek [a vizsgálatokat a hatályban lévő, állatkísérletekről szóló törvény alapján végezték, amiket a Macau és a Sun Yat-Sen Egyetem etikai bizottsága is jóváhagyott] során egereken figyelték meg a halolaj kognitív funkciókra gyakorolt hatásait.




Az állatok egy csoportjának 3 héten keresztül nagy adag (30mg/kg) 52,4% DHA tartalmú omega-3 halolajat adtak, szájon át, majd béta-amiloidot fecskendeztek minden egér agyába.

Az rágcsálók kognitív képességeit Morris-féle vízi labirintusban tesztelték. A kísérlet során az egereknek megtanították, hogyan tudnak kijutni a labirintusból, majd napról napra megfigyelték, mennyi idő alatt képesek kiszabadulni. A béta-amiloid injekció beadása után a tudósok arra lettek figyelmesek, hogy a halolajjal táplált egerek problémamegoldó képessége szignifikánsan emelkedett a kontrollcsoportéhoz képest; 7 nappal az injektálás után sokkal rövidebb idő alatt oldották meg a feladatot, mint azon társaik, akik korábban nem kaptak omega-3 zsírsavakat.

A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy a táplálkozás során bevitt többszörösen telítetlen zsírsavakkal lassítható a kognitív hanyatlás. Ennek oka, hogy az omega-3 zsírsavak az AQP4-függő glymhatikus rendszeren [a folyamatosan termelődő agygerincvelői folyadék kiválasztásáért felelős rendszer] keresztül segítik a sejteken belül a béta-amiloid fehérjék kitisztulását, amit jelenleg az Alzheimer-kór fő kiváltó okának tartanak.
 

TOVÁBBI EREDMÉNYEK


Számos korábbi kutatása foglalkozott már a témával, közülük az egyik legnagyobb – melynek során 1200 demens beteg beteget figyeltek meg – rávilágított, hogy minél több omega-3 zsírsavat tartalmaz a vizsgált személy étrendje, annál alacsonyabb volt a béta-amiloid szintje, ami összefügg az Alzheimer-kór megnövekedett kockázatával. (G.A. Jicha, W.R. Markesbery: Omega-3 fatty acids: potential role in the management of early Alzheimer's disease) 

További epidemiológai tanulmányok eredményei szintén alátámasztják, hogy megfelelő mennyiségű többszörösen telítetlen zsírsav bevitelével csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. (American Laboratory: Omega-3 Fatty Acids Help Maintain Brain Homeostasis)