Ezzel a sorozattal azt szeretnénk elérni, hogy a probléma mélyebb megismerése révén minél többen átérezzük a jobb lelki és fizikai élet megvalósításának fontosságát– hiszen önmagunkért is felelősek vagyunk, nem csak gyermekeinkért.
A megértés mellett természetesen törekszünk a változáshoz, változtatáshoz vezető lehetséges utak megismertetésére is.
- Az vagy, amit megeszel – milyen szerepe van a finomított élelmiszereknek a túlsúly kialakulásában? – Milyen emésztési zavarokat okozhat a rendszertelen étkezés, a rohanó életmód? – Hogyan hat szervezetünkre a túl- vagy alultápláltság? – Miként tudunk egyensúlyt teremteni életünkben étkezési szokásaink megváltoztatásával?
- Az elhízás lelki okai – az evés, mint boldogságforrás, önjutalmazás. – Miért eszünk, ha nem vagyunk éhesek? – Milyen gyermekkori mintát követünk, mely az elhízáshoz vezethet? – Milyen módon hat érzelmi életünk a testsúlyunkra? – Milyen módszerekkel tárhatjuk fel lelki oldalról a túlsúly problémáját? – Mik azok az egyénre szabott megoldások, melyek segíthetnek lelkünk egészségét testi szinten is elérni?
- Mozogni, mozogni, mozogni! – Milyen szerepet játszik a rendszeres testmozgás a normál testalkat fenntartásában? – Legyünk versenysportolók az egészség érdekében? – Mi a mozgás és az egészséges lelkifejlődés kapcsolata? – Hogyan vehetjük rá magunkat a napi mozgásra?
- Ránk erőltetett fogyasztás – a társadalmi elvásárok és a reklámok szerepe az elhízásban. – Milyen módon hat tudatalattinkra egy reklám? – Mi formáljuk a fogyasztói igényeinket, avagy a mi igényeinket formálják a fogyasztásra? – Hogyan lehet egy reklám valós értékét megtalálni?
Bevezető cikkünkben egy általános képet mutatunk magáról a túlsúlyról és annak egyetemes okairól, valamint hatásairól a gazdaságra, társadalomra.
A túlsúly és az elhízás a XX. század második felében vált népbetegséggé.
Mára Magyarország lakosságának 65%-a túlsúlyos, ami nagyon magas arány a világ országainak statisztikáit tekintve. Legutóbbi mérések szerint Európa “legkövérebb országa” vagyunk. A hazai lakosság körében minden 4. felnőtt az elhízott egészségügyi kategóriába tartozik, illetve 2 emberből 1 túlsúlyos és 5 emberből 1 már elhízott. Ezekkel a megdöbbentő adatokkal szorosan Amerika nyomában járunk, ahol a népesség kétharmada küzd hasonló problémákkal és további egyharmada pedig elhízottnak számít. Ezek a számok napi szinten emelkednek, s már elmondhatjuk, hogy az elhízás világjárványhoz hasonlóan terjed.
Az elhízás, a túlsúly felismerése elsősorban a háziorvosok feladata lenne, hiszen ott jelentkezik először a páciens, azonban Magyarországon ők nincsenek szakmailag felkészülve a probléma betegségként való kezelésére.
A statisztikákat vezető szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, együtt több mint 50 féle betegség,mutat szoros összefüggést az elhízással és túlsúllyal. Tehát az elhízottak nagy részének többféle betegséggel is egyszerre kell megküzdenie. Nem csoda, hogy a jelenlegi egészségügy (amellett, hogy alulfinanszírozott) nem tud megbirkózni a krónikus, egymáshoz kapcsolódó problémák egész sorával. Ezért vált egyre sürgetőbbé egy új orvostudományi szakterület, az obezitológia létrejötte.
Az obezitológia, vagy más néven elhízástudomány, a túlsúly és az elhízás kutatásával, megelőzésével, felismerésével és természetesen az ezzel összefüggő krónikus betegségek kialakulásával, kezelésével és nem utolsósorban megelőzésével foglalkozik. Egy ilyen szakterület létrehozása összetettségét tekintve azonban nem csak az orvostudomány és az oktatásszámára nagy feladat, hanem az egész országra nézve is új kihívásokat jelent.
Az obezitológia megszületéséből is látszik, hogy a túlsúly és elhízás problematikája már nem csak orvosi, hanem komoly társadalmi, népegészségügyi és gazdasági kihívást is jelent az ország számára. Ma Magyarországon az egészségügyi kiadásoknak egyre növekvő hányadát az elhízás és a vele szoros kapcsolatba hozható betegségek kezelése adja.
Példának okáért, a cukorbetegek körében 80%-os, míg a magas vérnyomással élő betegeknél 60%-os a túlsúly gyakorisága. A legutóbbi statisztikai felmérés szerint csak ezen betegek kezelése 22 milliárd forintot igényelt. Emellett pedig az egészségügyi ellátás költségei még 207 milliárdot tettek ki, amely a bruttó hazai termék (GDP) 0,73%-a. Az elhízás következtében leggyakrabban kialakuló betegségeknél (mozgásszervi, szív- és érrendszeri megbetegedések) azonban a kezelés sokkal nagyobb kiadásokkal is járhat. Ez már nem csak az egészségügy gondja, hiszen a kiadások finanszírozása komoly extra terhet ró a gazdaságra is.
Nyugodtan kijelenthetjük azonban azt is, hogy a probléma komplexitása nem áll meg az egészségügy és a gazdaság határainál.
Mint azt már láthatjuk az orvostudomány és a gazdaság szűrőjén keresztül, napjainkban több és több ember küszködik túlsúllyal, felesleggel. Ehhez elég magunkra vagy környezetünkre tekinteni. Itt egy-két kiló, amott meg öt az, ami felesleg, és vannak súlyosabb esetek is, nem csak kilóban mérve. Ez a ránk rakódó felesleg azonban egy globális jelenség. Nem csak rajtunk, embereken látszik, de társadalmunkon, szociális berendezkedésünkön is.
A sok felhalmozás, raktározás mind-mind társadalmunk alapvető motívumai, melyek mintáit automatikusan követjük. Persze mondhatjuk, hogy az életösztön vezérel minket a raktározáshoz, ami bizonyos módon igaz is, de felesleget csak mi, emberek termelünk. És itt nem csak az élelmiszerről van szó (bár az afrikai éhezés mellett – mégha nehéz is elképzelni, de – élelmiszer túltermelés folyik), hanem mindenről, ami körülvesz minket. Ide sorolhatnánk a személyes tárgyakat, értékeknek nevezett dolgokat, melyek – szinte észre sem vesszük – és egyszer csak lommá válnak, ha nem azok már ebben a pillanatban is.
Manapság már olyan választék van mindenből, hogy ezekben veszünk el. És itt sem feltétlen a választék mennyisége lenne maga a probléma forrása, hanem a minőség hiánya. A minőség rovására jelenik meg a felesleg. Ugyanis, ha gyengébb minőséget vásárolunk, akkor az hamarabb veszti el valós értékét is.
A feleslegtől való megszabadulás szükségessége is legalább akkora morális probléma, mint a túlsúly felismerése és az elhízás megelőzése.
Mint az láthatjuk társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális téren is változásra lenne szükség. Ez a válság éppen úgy hat lelkünkre, ahogyan testi egészségünkre, szokásainkra. Ezek mind összefüggésben vannak egymással. Ebből következik, hogy a saját testi-lelki egészségünk is hat mindezekre.
Ha valaki felismeri, hogy az elhízás, túlsúly csak egy jelzése annak, hogy valami nem a helyes úton halad, akkor talán könnyebben megtalálhatja a valós okokat. Így esélyünk nyílhat rá, hogy megváltoztassuk a kapott vagy felvett unalomig ismételt mintáinkat miután felismertük, hogy sosem voltak működőképesek!
Cikksorozatunk a felismerésben segít és a „hogyan tovább?” lehetőségeit boncolgatja majd Gandhi szellemiségének jegyében: “Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban”.