Alegtöbben bizonyára tudják, hogy a bőrbetegségek hátterében sok esetben pszichoszomatikus okok is állhatnak. Bőrünk, mint "legnagyobb érzékszervünk" ugyanis nem csak a külvilág információit hivatott közvetíteni számunkra, lelki problémáinkat is kommunikálja a külvilág felé. Ezért sok esetben bizonyos tünetek megjelenésekor első lépésként érdemes magunkba néznünk, és meg kell próbálni megtalálni az okot, ami kiválthatta a fizikai tüneteket.
Szinte minden bőrbetegség (ekcéma, pikkelysömör, szemölcs, akne, stb.) kialakulásának megvannak a sajátos lelki okai, aminek felderítésével, és feloldásával könnyen megszabadulhatunk az esetenként éveken keresztül kínzó tünetektől. Természetesen gyorsíthatja a gyógyulási folyamatot, ha lokálisan kezeljük az érintett területet, amire érdemes természetes, gyógynövény alapú készítményeket használni. A pszichoszomatikus betegségek kialakulásának oka, hogy egy-egy érzelem, trauma nem kerül feldolgozásra. Ennek következtében először pszichés (szorongás, pánik, stb.), majd testi tünetek jelentkeznek. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb bőrbetegség a külvilágtól való elszigetelődést szimbolizálja.
A lelki okokon túl olyan ellenálló baktériumok is állhatnak egyes „rejtélyes”, szűnni nem akaró bőrbetegségek hátterében, melyek belsőleges antibiotikumos és lokális szteroidos kezeléssel sem pusztíthatók el mindig véglegesen. Az antibiotikum rezisztens baktériumok száma évről évre nő. A kórokozók és a gyógyszergyártók között folyamatos verseny zajlik, és úgy fest, a baktériumok „eszén” egyre nehezebb túljárni. Különösképp az úgynevezett kórházi fertőzések hírhedtek nagyfokú gyógyszer ellenállásukról, és évente több száz beteg halált okozzák.
Az Országos Epidemológiai Központ 2014. évi tájékoztatója szerint az adott évben 340 kezelt halt meg egészségügyi ellátással összefüggő multirezisztens kórokozók (MRSA, MECO, MACI) és CDI fertőzések következtében.
A rezisztencia fő kiváltó oka az antibiotikumok mérlegelés nélküli használata. Ha a páciens indokolatlan esetekben is antibiotikumot kap, alkalmat teremt az ellenállás kialakulására, így mikorra valóban szükségessé válna a szedésük, ezek a gyógyszerek már nem hatnak a kórokozókkal szemben. Ezért nagyon fontos, hogy csak indokolt esetben hívjuk segítségül az antibiotikumokat a betegség leküzdéséhez. Helyette érdemes természetes, gyógynövény alapú készítményekkel támogatni a szervezet természetes védekező képességét.
Az egyik legerősebb, antibakteriális hatású gyógynövényünk a fokhagyma, amit évezredek óta fogyasztják az emberek az immunrendszer erősítésére, külső alkalmazására vonatkozóan viszont már jóval kevesebb forrás áll rendelkezésünkre – holott számtalan bőrbetegség kezelésében nyújthat hathatós segítséget.
A világháborúk alatt, amikor az antibiotikumok nem álltak rendelkezésre, a gyógyszerhiánnyal küszködő orvosok fokhagymát használtak a harctéren a sebek fertőtlenítésére és az üszkösödés megakadályozására. A szovjet hadsereg olyan mértékben alkalmazta a fokhagymát, hogy el is nevezték „orosz penicillin”-nek. Ezen túl rengeteg házi arc- és hajápolási praktika alapját képezi a növény, ami gyulladáscsökkentő, valamint kénvegyületei miatt faggyútermelést szabályozó hatásának köszönhető.
Fő hatóanyaga az allicin illékony, instabil kénes vegyület, mely rendkívül hatékony baktérium-, vírus-, és gombaölő hatással rendelkezik.
Gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt külsőleg alkalmazva olyan problémák kiegészítő kezeléseként okozhat látványos javulást, mint a fejtetű, az ajak herpesz, a szemölcs , az akné, az ekcéma, a pikkelysömör, a rosacea, a körömgomba, a fogínygyulladás, és az uszodai szemölcs, de rovarcsípések, sebek, vágások, horzsolások gyulladásos tüneteinek csökkentésére is alkalmas.
Az allicin baktériumölő hatását remekül alátámasztja Dr. Peter Josling kísérlete, melynek során a kezein lévő baktériumok mennyiségét és szaporodásának sebességét vizsgálta. Az első fázisban két tenyerét megmosás előtt helyezte a vizsgálólapra, itt azt láthatjuk, mennyi baktérium található kezeinket átlagosan. Ezt követően mindkét kezét megmosta, majd az egyiket bekente Alliderm fokhagyma géllel – ekkor mindkét tenyere szinte teljesen mentes volt mindenféle kórokozótól. Egy órával később ismét a vizsgálólapra helyezte két tenyerét. Itt jól látszik, hogy míg bal kezén már kezdenek elszaporodni a baktériumok, Alliderm géllel kezelt jobb keze szinte teljesen kórokozómentes. További 3 órával később ismét ellenőrizte kezeit. Jól látszik, hogy az Alliderm még mindig nem engedi a kórokozókat megtapadni a területe, kezeletlen kézfején ezzel szemben már annyira elterjedtek a baktériumok, mintha meg sem mosta volna azt.
Az allicin hatékonyan veszi fel a harcot olyan baktériumokkal szemben is, melyeknél az antibiotikumos kezelések nem bizonyulnak hatékonynak. Ilyen például a staphylococcus aureus. A staphylococcus aureus másodlagos fertőzéseket képes kialakítani, ez a baktérium felelős a legtöbb bőrelváltozásért, bőrproblémáért (pl. akné, pikkelysömör, stb.), sőt az ekcémás esetek 95%-ából is kitenyészthető.
A staphylococcus aureus minden harmadik ember szervezetében megtalálható, az orr mélyebb rétegeiben tanyázó baktérium, ami egészséges emberek esetében általában ártalmatlan. A legyengült immunrendszer azonban gyakran nem képes védekezni ezzel a kórokozóval szemben, így az egy sérülés, seb felszínére kerülve bőrproblémákat okozhat. Jelentős kockázattal járhat a baktérium hordozása, ha valaki kórházba kerül, a véráramba kerülve (katéter behelyezés, műtéti bemetszés, stb. útján) ugyanis vérmérgezést, tüdőgyulladást és más veszélyes betegségeket okozhat.
A baktériumok életük során gyors mutációkra képesek, így bizonyos törzsek hamar "megtanulják", hogyan alkalmazkodjanak – és hogyan váljanak ellenállóvá egyes gyógyszerekkel szemben. A staphylococcus aureus akár egy antibiotikum kúra alatt is rezisztenssé válhat: képes megváltoztatni alakját, receptorainak elhelyezkedését, ezáltal a baktérium invazív receptoraihoz kötődni próbáló antibiotikumok nem képesek többé megtalálni és felismerni, így válik rezisztenssé a gyógyszeres kezelésekkel szemben.
Itt kerül a képbe az allicin, ami egy, az antibiotikumok és baktériumok molekuláinál sokkal kisebb vegyület, és így méreténél fogva képes rá, hogy a fertőző mikroorganizmus sejtfalán átjusson. Amint bejutott a sejtfalba, blokkolja az olyan enzimek és proteinek felszabadulását, amik a baktérium működéséhez, reprodukciójához, szaporodásához szükségesek.
A staphylococcus aureus bőrön jelentkező tüneteinek mérséklése, megszüntetése érdekében a belsőleges alkalmazáson túl érdemes és célszerű a lokális, külsőleges kezelés is. Az Alliderm gél legfőbb összetevője, a stabilizált allicin mellett aloe verát és C-vitamint tartalmaz, aminek köszönhetően nem kell attól tartanunk, hogy a használat következtében bőrünk kiszárad, elveszti rugalmasságát.
Az MRSA (Methicillin-rezisztens staphylococcus aureus), mint ahogy a nevében is szerepel, a staphylococcus aureus egy olyan mutációja, ami már nem reagál (rezisztens) a staphylococcus fertőzés esetén alkalmazott antibiotikumokra. MRSA-fertőzés leggyakrabban kórházakban, egyéb egészségügyi intézményekben – sok esetben friss, nyílt sebbel, legyengült immunrendszerrel – bent fekvő betegeknél előforduló, úgynevezett kórházi betegség. A fertőzés első jele általában kisméretű, vöröses, pattanásra, égésre vagy pókcsípésre emlékeztető képződmény, ami gyorsan terjed tovább a bőr mélyebb rétegeibe, és ott fájdalmas tályogokat alakít ki. Az ilyen esetek a komolyabb szövődmények elkerülése érdekében sebészeti megnyitást igényelnek, ugyanis előfordulhat, hogy a baktérium a keringésen át egyéb szövetekbe, szervekbe jut be.
A baktériumot egy speciális, csak egyes kórokozók ellen fenntartott ún. „páncélszekrény-antibiotikummal” kezelik belsőleg, de fontos tudni, hogy a bőrfelületen jelentkező tályogok felszíni kezelése sok esetben fontosabb, mint maga a kórokozó gyógyszeres kezelése. Az Országos Epidemológiai Központ 2014. évi tájékoztatója szerint 2004-ben 940 ember fertőződött meg MRSA-val kórházi kezelése alatt.
Egy 75 éves, diabetesben szenvedő nő alsó végtagját gangréna miatt boka fölött amputálták Anglia egyik legjobb kórházában, majd MRSA sebfertőzés miatt térd fölött kényszerültek reamputációt végezni. Miután az MRSA-t a nem gyógyuló műtéti sebből ismételten kitenyésztették, allicin terápiát kezdtek. Ennek keretein belül a hölgy napi 10 darab Allimax kapszulát szedett, ami mellett lokálisan Allimax gélt alkalmazott a seb felületén. 3 hónapos terápiát követően a műtéti seb bezáródott, a baktérium tenyésztés eredménye negatív. Az Allimax nem lép kölcsönhatásba a legtöbb gyógyszerrrel, például a páciens véralvadásgátló gyógyszerével (Warfarin), viszont a legújabb kutatások szerint számos antibiotikummal szinergizmusban működik, együtt ühat velük.
Forrás: Dr. Peter Josling előadása, XX. Antibiotikus Konferencia, 2014 Siófok
