Azt mindannyian tudjuk, hogy a szervezetünk zavartalan működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és ásványi anyagok. Azt is, hogy a mai rohanó életmód mellett szinte képtelenség ezeket csak táplálék formájában bevinni a szervezetünkbe, ilyenkor jönnek szóba az étrend-kiegészítők.
Ha nem veszünk magunkhoz elég vitamint, vagy épp az ellenkezője: túl sokat viszünk be egyes vitaminokból, a szervezetünkben kóros tünetek jelentkezhetnek.
Te tisztában vagy vele, melyik vitamin, ásványi anyag hogyan hasznosul a szervezetedben, vagy melyikre miért van szükséged?
Cikkünkből most megtudhatod ezekre a kérdésekre a választ.
Az alábbi ábrán láthatod, hogy melyik mire hat, ha pedig bővebb információt szeretnél begyűjteni görgess tovább.
A-vitaminra van szükségünk a megfelelő csontfejlődéshez, a zavartalan növekedéshez, emellett a látás és hámszövet épségének fenntartásához. Az A-vitamin szükségletet leginkább a vegyes táplálkozás fedezi! Oda kell azonban figyelnünk, mert a túlzott A-vitamin bevitel súlyos toxikus tünetekhez vezethet.
A-vitamin források: belsőségek, tojássárgája, tengeri halak, tej és tejtermékek, zöld, sárga, vörös színű zöldségek, gyümölcsök, répa, paraj, kelkáposzta, kajszibarack, sárgadinnye, paradicsom, paprika, stb.)
A B1-vitamin támogatja az idegrendszert és a szívműködést. Emellett jelentős szerepe van a szénhidrát-, az elágazó szénláncú aminosavak, és az alkoholanyagcserében.
A B1-vitamin természetes forrásai közé tartozik a spárga, a hüvelyesek, a gomba, a máj, asertéshús, a barna risz és a tojássárgáva.
A B2-vitamin anyagcsere folyamatokban játszik fontos szerepet, például a méregtelenítésben. Szervezetünknek nagyobb mennyiségben van rá szüksége különböző sérülések vagy égési sebek gyógyulásakor. Nagyobb mennyiségben csökkentheti a migrénes rohamok súlyosságát, és hasznos lehet a szürkehályog megelőzésében is.
B2-vitamin forrásai a teljes kiőrlésű gabonák, a máj, a sajt, a tojássárgája, a hüvelyesek, a spárga, az avokádó és a dió.
A B5-vitamin azaz a Pantonénsav az ember számára kulcsfontosságú, szervezetünk minden sejtjében megtalálható. Szerepe van az energiahordozó szénhidrátok lebontásában, a zsírsavak lebontásában és szintézisében, valamint a különböző szterolok és szteroidhormonok, porfirinek szintézisében. Valódi hiánytünetek helyes táplálkozás esetén nem alakulnak ki, de fontos tudni, hogy a fizikai erőkifejtés és a stresszhelyzetek növelik a szervezet B5-vitamin szükségletét. Hozzájárul a megfelelő növekedéshez, az idegrendszer egészséges működéséhez, véd a kimerültség ellen, és elősegíti a sebgyógyulást.
B5-vitaminban gazdag élelmiszerek: sörélesztő, máj, vese, hús, teljes kiőrlésű cereáliák és hüvelyesek.
A B6-vitamin vagy másnéven piridoxin. Az egyik legtöbb feladatot ellátó vitamin. Többek között részt vesznek az aminosav-anyagcserében, vörösvérsejtek képzésében, lipidek anyagcseréjében. Hasznos lehet álmatlanság esetén, enyhíti a depresszió tüneteit, asztmás rohamokat, segít a szív és érrendszeri elváltozások esetén.
Természetes B6-vitamin források közé tartozik a marhahús, a csirkehús, a tonhal, a lazac, a banán, az avokádó és az ananász.
A B7-vitamin vagy másnéven biotin jó haj- és körömerősítő, azt azonban már kevesebben tudják, hogy ugyanilyen hasznos lehet cukorbetegségben szenvedők számára is.
Kitűnő B7-vitamin források a zöld leveles zöldségek, a diófélék, a hagyma, a borsó és a batáta.
A folát a folsav (B9-vitamin) biológiailag aktív formája, azaz a B9-vitamin szervezetben hasznosuló része. Csökkenti a magas vérnyomást, vesebetegségek esetén is hasznos lehet. Élettani szerepét B6- és B12-vitamin jelenlétében tudja betölteni. Elégtelen bevitele vérszegénységhez vezet. Hiányában nő a koraszülések és egyéb terhességi komplikációk gyakorisága. Újabb kutatások összefüggést mutattak ki az elégtelen folátbevitel és egyes daganatos megbetegedések között. Jó folát ellátottság elfedheti a B12-vitamin hiány tüneteit, vegetáriánus táplálkozáskor ez a veszély különösen nagy.
Folátforrások: máj, a leveles zöldségek (paraj pl.), szárazbab, diófélék, a gyümölcsök és az élesztő.
A B12-vitaminnak fontos szerepe van a sejtnövekedésben és -osztódásban, a nyálkahártya regenerációjában, bizonyos zsírsavak lebontásában, valamint elengedhetetlen a kardiovaszkuláris rendszer (szív + érrendszer) megfelelő működéséhez.
Hiányállapot kialakulhat pl gyomorbetegségek következtében, terhesség alatt, dohányosoknál, illetve vegánoknál, akik nem fogyasztanak semmilyen állati eredetű élelmiszert.
B12-vitamin források: mivel csak mikroorganizmusok képesek előállítani, ezért állati eredetű termékekben (pl. húsok, halak, tejtermékek, belsőségek), savanyú káposztában található meg.
A C-vitamin szükségletünket növelhetik a környezeti stresszhatások, a dohányzás, egyes gyógyszerek és számos idegen anyag, továbbá lázas állapot, műtéti beavatkozások, stb. Biológiai szerepe rendkívül szerteágazó. Nélkülözhetetlen egyes hormonok és a kollagén szintéziséhez, az immunrendszer normális működéséhez, elősegíti a vasfelszívódását a bélrendszerből.
A legjobb C-vitamin forrás a homoktövis, a csipkebogyó, a paprika, a ribizli, és persze a citrusfélék.
A D-vitamin befolyásolja a csontképződést. Újabban pedig felvetették, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek növekedését. A súlyos D-vitamin hiány gyermekeknél angolkórt okozhat, felnőtteknél pedig csontlágyulást. A túladagolására is figyelnünk kell, mert ilyen esetben az általános toxikus tüneteken túl a lágyszövetek elmeszesedése és a vesekőképződés veszélye is fenn áll. A jó D-vitamin-ellátottság feltételezi a szabad levegőn, napfényen való tartózkodást, de a tűző napot kerüljük.
A legbőségesebb D-vitamin források: máj, tojás, tejtermékek. Vannak élelmiszerek, amiket D-vitaminnal dúsítanak, ilyenek pl. a margarinok.
Az E-vitamin megakadályozza a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját, ezáltal védi a szívet és az idegsejteket. A magunkhoz vett táplálék E-vitamin tartalma függ a benne lévő zsír mennyiségétől és minőségétől, tehát, hogy állati zsírokat vagy inkább növényi olajokat fogyasztunk. (Többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag táplálkozás mellett nagyobb az E-vitamin szükséglet, ez azonban nem jelent külön gondot, hiszen a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok a legtöbb esetben megfelelő mennyiségű E-vitamint is tartalmaznak.)
E-vitamin források: növényi olajok, a zöld növények, a gabonafélék csírája. A hús, a máj, a tojás is tartalmaznak E-vitamin, ezek vitamin tartalma azonban az állatok takarmányozásától is függ.
A K-vitamin befolyásolja a vér alvadási szintjét, és az egészséges csontképzést, sejtnövekedést. A természetben 2 formában fordul elő: a K1-vitamint a zöld növények, a K2-vitamint a baktériumok szintetizálják. Csecsemőkben, és főleg koraszülöttekben a bélbaktériumok csekély száma miatt a K-vitamin-hiány kezelése orvos feladata. Felnőtteknél K-vitamin hiányt okozhat pl. egy hosszan tartó antibiotikum kezelés, amely elpusztítja a bélflórát, ilyenkor még inkább figyeljünk oda pótlására.
Remek K-vitamin forrás a tojás, a húsok, a fermentált sajtok (pl. feta), illetve a zöld leveles zöldségek.
A kalcium szervezetünk egyik legfontosabb eleme, ebből az ásványi anyagból található a legtöbb a szervezetben. Nem véletlen van belőle ennyi, ugyanis minden sejtünknek szüksége van rá a normál működéshez. A szerveztben lévő kalcium 99%-a a csontokban és a fogakban található, de emellett jelentős szerepe van az ingerület átvitelben, az izom-összehúzódás megindításában, a véralvadásban, a különböző membránok épségének fenntartásában, egyes enzimek működésében. Segít szabályozni a szívműködést, mérsékli a gyulladásos folyamatokat, a légúti allergia tüneteit. Hiánya a csontfejlődésben és az idegrendszer fejlődésében okozhat károkat.
Természetes kalciumforrás a spenót, a karalábé, a kelkáposzta, a tofu, a mozzarella sajt, a joghurt, a tehén- és kecsketej, a zeller, a brokkoli, a szezámmag, a zöldbab, a narancs illetve a kagyló.
A foszfor a második legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag a szervezetünkben, leginkább a csontok, fogak szilárdságát szolgálja. A szervetlen foszfát kis mennyiségben ugyan, de jelen van a testnedvekben is, ahol a szervezet pufferrendszerének fontos elemét képezi. Vegyes táplálkozáskor a foszfor 60-70%-a szívódik fel. Gyakorlatilag minden élelmiszerben megtalálható, táplálkozási eredetű hiány nem valószínű.
A nátrium nagyrészt a csontokban és kötőszövetekben található. A káliummal együtt jelentős szerepe van a sav-bázis egyensúly fenntartásában, a szervezet folyadékháztartását szabályozza, emellett fontos szerepe van az ingerület-átvitelben, így az ideg- és izomműködésben.
A kálium a sejteken belül található meg szervezetünkben, legfontosabb feladata a nátriummal együtt az ingerület-átvitel. Túladagolás és hiányállapot is csak nagyon ritkán, szélsőséges esetekben fordul elő. Gyakorlatilag minden élelmiszer-nyersanyagban jelen van. Azonban előnyösebb forrásnak kell tekintenünk a növényi eredetű élelmiszereket.
Magnézium nagy részt a csontrendszerünkben található. Az ideg- és izomműködésben, valamint számos enzim működéséén keresztül a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében vesz részt. Hiányában fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcsere-zavarok léphetnek fel, esetleg a vérkeringés is romolhat.
A vas fő feladata az oxigén-, a széndioxid-, illetve az elektronszállítás. Azaz vas nélkül az oxigén nem tudna eljutni a sejtekhez.
Vashiány léphet fel, ha a szükségletnél kisebb a bevitel, a felszívódás zavara vagy különböző vérzések miatt. A vashiány következtében kialakuló vérszgénységet a vasraktárak kiürülése előzi meg. Vashiányra veszélyeztetettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korban élő nők, és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok.
Anyatejjel táplált csecsemőkben vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni.
Vasforrásként a húst (marha, sertés, baromfi, hal), a májat és egyéb belsőségeket kell kiemelni, azzal a megjegyzéssel, hogy a hasznosulást a jó aszkorbinsav-ellátottság jelentősen fokozza.
Cinkre csak kis mennyiségben van szüksége a szervezetnek, mégis elengedhetetlen. Legfontosabb szerepe a sejtmembrán épségének megőrzésében van, hogy az ellenálló legyen a káros hatásokkal szemben. Emellett számos enzim működéséhez is szükség van rá, illetve részt vesz a DNS és az RNS térszerkezetének helyreállításában.
A vér cinktartalmának mintegy 80%-a a vörösvérsejtekben található. Súlyos cinkhiány törpenövéshez vezethet, enyhébb hiány esetén elhúzod a sebgyógyulás, csökkent az ízérzés, az étvágy. A legjobb cinkforrások közé tartozik a hús, a máj, a tojás, a hüvelyesek magja. A cink hasznosulása jobb az állati, mint a növényi eredetű élelmiszerekből.
Rézben gazdag szerveink a szem, a máj, a szív, az izom, az agy és a vese. Nagyon fontos a szervezetünk számára, más kismértékű hiánya is negatív tüneteket okozhat.
Legfőbb szerepe a szervezetre ható káros oxidatív folyamatok semlegesítése – így képes csökkenteni egyes kardiovaszkuláris betegségek kialakulását és a rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásának valószínűségét.
Rézhiányos állapotban emelkedik a vérszérum koleszterinszintje, kardiovaszkuláris elváltozások és vérszegénység fejlődhet ki. Az élelmiszer-nyersanyagok közül a legtöbb rezet a máj, a hüvelyesek és a gabonafélék tartalmazzák.
A megfelelő mennyiségű jód támogatja a megfelelő szellemi fejlődést, segít az anyagcsere szabályozásban és támogatja a pajzsmirigy működését. Hiánya a pajzsmirigy megnagyobbodásához, golyvához vezet. A növények jódtartalma a talaj jódtartalmától és ennek hozzáférhetőségétől függ (hazánkban jódban szegény a termőföld, ami miatt a növények alacsony jódtartalmúak). Az állati eredetű élelmiszerek jódtartalmát a takarmány, illetve az ivóvíz jódszintje befolyásolja. A legkevesebb jódot a gyümölcsök tartalmazzák.
A legtöbb jódot a tengeri halak húsa, illetve a tenger gyümölcsei tartalmazzák.
A mangán számos enzim aktivátora, részt vesz a szénhidrát- és lipidanyagcserében, a fehérje, a DNS és az RNS szintézisében. Szerepet játszik a csontképzésben. Vegyes táplálkozás mellett mangánhiány nem fordul elő, de egyes fémek (pl. vas, kalcium) túlzott bevitele gátolja a felszívódását. Teljes kiőrlésű gabonafélék, a dió és a mogyoró gazdag mangánforrások, a tejtermékek, a húsok igen kis mennyiségben tartalmaznak csak mangánt.
A fluor az élelmiszerekben csak vegyületek formájában fordul elő, és mint fluorid ion szívódik fel. A szervezetben a csontok és a fogak egészségéhez szükséges. Nélkülözhetetlen a csontképzéshez és a fogzománc állományához. Mivel a szervezetben lévő fluorid kb. 95%-a a fogakban és a csontokban található, a hiányának első tünetei a fogszuvasodás és a fogzománc károsodása. Túladagolása veseproblémákhoz, csontkárosodáshoz, idegrendszeri zavarokhoz és izomkárosodáshoz vezethet.
A króm a szövetekben igen kis koncentrációban fordul elő, és a kor előre haladtával mennyisége csökken. Az emberi szervezet krómtartalma a meghatározás nehézsége miatt pontosan még nem ismert. A krómnak aktív szerepe van a szénhidrát-anyagcserében oly módon, hogy elősegíti az inzulin hatását. Feltételezik, hogy hiánya a koszorúérbetegség és a fiatalkori cukorbetegség kifejlődésének egyik tényezője. Legjobb krómforrások a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek magja, a hús, a máj és a sajt.
A szelén bár nagyon kis mennyiségben van jelen a szervezetünkben, antioxidáns hatásának köszönhetően fontos szerepet játszik az oxidatív stressz csökkentésében. A szelén, mint szelenoprotein az oxidatív védekezésben résztvevő számos enzim alkotórésze. Kitüntetett szerepe van a sejtmembrán épségéért felelős glutation-perox-idáz működésében, bizonyítottan segít a rákos megbetegedések kialakulásának csökkentésében. Hiánya nagy valószínűséggel elősegíti többek között a szív- és érrendszeri megbetegedések, egyes daganatok kifejlődését. Jó szelén forrásnak mondható a tengeri állatok és a melegvérűek húsa, a vese, a máj, a teljes kiőrlésű gabona.
Molibdén az emberi szervezetben nagyon kis mennyiségben van jelen. Legfontosabb szerepe a máj méregtelenítő enzimeinek aktiválása. Hozzájárul még a csontok a porcok és inak képzéséhez, és a fogzománcba beépülve csökkenti a fogszuvasodás esélyét.
Túlzott bevitel rézhiányhoz vezet, így ettől tartózkodni kell. Jó molibdénforrás a máj és egyéb belsőségek, a gabonafélék és a hüvelyesek.
A bór a leghatékonyabb az összes ásványi anyag közül. Erősíti a csontokat és a fogakat, hozzájárul az egészséges növekedéshez, csökkenti az ízületi gyulladások kialakulásának esélyét, javítja az agyi funkciókat, szerepet játszik a D-vitamin- és az ösztrogénanyagcserében, valamint az immunfunkciók szabályozásában. Főbb források a gyümölcsük (főleg alma, barack, kivi, körte, ribizli, datolya), egyes zöldségek (pl. avokádó, paradicsom, hagyma, vörös bab) és a mogyoró.
Sajnos a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon a halálozás háromnegyed részéért a helytelen táplálkozással és az életmóddal összefüggő betegségek a felelősek. Elsősorban olyan, mint szív és érrendszeri megbetegedések, másodsorban a daganatos megbetegedések.
Ezért fontos, hogy megfelelően odafigyeljünk szervezetünkre, ismerjük azt, és ha táplálkozással nem tudunk teljes mértékben megadni neki minden szükséges vitamin, ásványi anyagot, akkor étrend-kiegészítők formájában pótoljuk azt. A helytelen táplálkozás és életmód nagy mértékben hozzájárul a kedvezőtlen egészségi állapothoz.
A mai rohanó világban, tudjuk, hogy ez nagy kihívást jelent, a Mivitotal Family multivitamin egy 12 féle vitamint, 6 féle ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazó prémium vitaminkészítmény, kiegészítve vízben oldódó Q10 koenzimmel, bioflavonoidokkal és L-tirozinnal.
A benne lévő vitaminok és ásványi anyagok segítségével támogathatod immunrendszered normális működését, csontjaid és fogaid megfelelő fejlődését. Biztosítja a megfelelő szellemi fejlődést, javítja a koncentrációt és hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, ezáltal a kiegyensúlyozott hétköznapokhoz.
Csökkenti a fáradtság érzését és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmét, ezáltal lassítja az öregedési folyamatokat.
Segít az ápolt megjelenésben, hiszen előnyösen befolyásolja bőrünk és a hajunk normál állapotát.
Hozzájárul az egészséges csontozat és izomzat fenntartásához.
Előnyösen befolyásolja a szív normál működést és kézben tartja a pajzsmirigyműködést.
Forrás: Rodler Imre Új tápanyagtáblázat
